Utánanéztem a strasbourgi emberi jogi bíróság magánnyugdíjpénztárral kapcsolatos döntésének, ami egyébként nem ítélet, tehát nem peres eljárást lezáró végzés, hanem határozat arról, hogy az adott egyedi esetet nem fogadják be ( http://hudoc.echr.coe.int/sites/fra-press/pages/search.aspx?i=003-4240871-5045019#{%22itemid%22:[%22003-4240871-5045019%22]} ), és borzasztóan érdekes dolgot találtam, amelyet, ha jól látom, a magyar sajtóban nem taglalnak.

A kérelmező szerb-magyar állampolgárságú hölgy ugyanis a magán-nyugdíjpénztárnál maradt. "Ms E.B. decided to remain a member of a private pension fund."

Keresetének lényeges tartalma az volt, hogy az állam az ő ezután befizetendő nyugdíjjárulékát az államkasszába eltérítve őt egy feltehetőleg rosszabb, és a saját befektetési döntéseitől független nyugdíjra teszi jogosulttá. "Ms E.B. complained that the new legislation effectively amounted to confiscating her private pension contributions
to the benefit of the State budget. She alleged in particular that, even if she was entitled to a full State pension under the new legislation, this fell short of a private pension scheme which was directly related to her contributions and investment strategy."

A határozat egy olyan esetre vonatkozik, amelyben az érintett a magánnyugdíjpénztárnál maradt, azaz a döntését nem befolyásolta a később hatályon kívül helyezett fenyegető rendelkezés, ami egyébként emberi jogi szempontból esetleg megalapozott kereset tárgya lehet. A kereset tárgyát _csak az új nyugdíjrendszer életbe lépésétől kezdve befizetett járulékok_ képezik, nem a korábban felhalmozottak. Ettől az érintettől nem vették el a felhalmozott befizetéseit, és azokat nem is ajánlotta fel fenyegetés vagy akképpen értékelhető rendelkezés hatására. Így a határozat ezekre az ügyekre, azaz az ügyek 98%-ára explicite nem vonatkozik.


A határozat ugyan  hivatkozik arra, hogy az állam bizonyos feltételek mellett elveheti/igénybe veheti a magántulajdont, és azt mondja, hogy az emberi jogi Jegyzőkönyv hivatkozott pontja nem garantál egy meghatározott összegű nyugdíjat senkinek, és ebben elég kézenfekvő, hogy igaza is van, ugyanakkor azonban két alkalommal is leszögezi, hogy az adott esetben a korábban felhalmozott befizetések az érintett számláján maradtak, illetve hogy azokat nem vették el tőle (vagy nem kényszerítették őt az arról való lemondásra).

Erre az esetre mondta tehát az emberi jogi bíróság - amely az ügyet a polgári és politikai jogok sérelmének tekintetében vizsgálhatta volna, tehát az Európai Emberi Jogi Egyezmény alapján, a folyamat végeredményeképpen megvalósuló vagy meg nem valósuló emberijog-sérelem,  nem pedig az ügy összes jogi vonatkozása tekintetében - hogy mivel a a hölgy magánbiztosítónál maradt, és a Matolcsy miniszter úr által kilátásba helyezett következményeket  ("kizárja magát a nemzeti közösségből") visszavonó törvénymódosítás nyomán a korábbi időszakra is teljes nyugdíjat kap,  ekképpen nem sérültek az emberi jogai.

Ez a határozat - összefoglalva - explicite biztosan nem, s megítélésem szerint implicite sem  vonatkozik a túlnyomó többségre, azokra, akik a később visszavont fenyegetés hatása alatt a korábban felhalmozott tulajdonukról lemondtak, illetve különösen azokra nem, akik jogfenntartási nyilatkozatot tettek, hiszen ezek emberi és tulajdonjogai kapcsán nem teszi azt a megállapítást, hogy azok ne sérültek volna.

A magyar sajtó  viszont úgy tárgyalja a határozatot, mintha az minden esetre, így a kényszer hatása alatti "lemondásra" is vonatkoznék, pedig nem vonatkozik, úgyhogy a dolog oroszlánrésze, mind anyagilag, mind emberi jogi sérelem tekintetében, ha jól értelmezem, egyáltalán nincs lezárva.

A Navracsics miniszter úr vezette minisztérium honlapján ( www.kormany.hu/en/ministry-of-public-administration-and-justice/news/hungary-wins-lawsuit-regarding-private-pension-funds ) az eset több hamis állítást tartalmazó címmel szerepel, ugyanis Magyarország nem nyert semmilyen "lawsuitot", tekintve, hogy az ügy nem jutott el semmilyen eljárásig, amelyben Magyarország veszthetett vagy győzhetett volna. A keresetet utasították el, ez viszont nem tekinthető "nyerésnek". A honlap szövegében amúgy  szerepel az, hogy "the applicant decided to opt for membership of the private pension scheme", de úgy látszik, a kommentátorok nem vették figyelembe...

Kommunikációs szempontból a legérdekesebb mozzanat a következő: a magyar minisztérium honlapján az is olvasható, ami a bírósági határozatban nem:  "The European Court of Human Rights will in the future reject all petitions on the same subject-matter without further investigation."

Ezt az állítást akár tekinthetjük igaz állításnak is, hiszen a pontosan ugyanilyen tárgyban érkező kereseteket valóban nagy valószínűséggel elutasítják, azonban a kontextus függvényében az az értelmezés kézenfekvő, amely azt az üzenetet tartalmazza, hogy "a magánnyugdíj-pénztári ügyben" ezek után már ne is próbálkozzanak...

Azt mondhatjuk, hogy az emberi jogi bíróság ítéletének és az abban foglalt tényállásnak az elolvastán ez az értelmezés kizárható.

A bejegyzés trackback címe:

https://peldabeszedek.blog.hu/api/trackback/id/tr315066721

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

csak egy kék színű virág 2013.02.13. 16:35:05

Kedves Montefiore!
Élnézésed kérem, hogy egy egész más témájú kérdést teszek fel Neked.
Tudom, hogy tudod a választ.
Azt olvasom az újságban, hogy "hemzseg a helyesírási hibáktól a villanyszámla".
Nem a helyesírási hibák hemzsegnek a számlán?
Nem tudom, hogy melyik kifejezés helyes.
Kérlek, hogy magyarázd el.
Köszönöm.
Üdvozöllek.
Flóri

Montefiore 2013.02.13. 21:05:27

@csak egy kék színű virág: Kedves Flóri, nem ritka, hogy egy igének több vonzata lehetséges. Ez is ez az eset, helyes a "hemzsegnek valamik" és a "valami hemzseg valamitől".

A nyelvhelyesség egyetlen mércéje valójában a nyelvhasználat. Lehet persze szemléltetni és illusztrálni, hogy "miért" lehetséges és "helyes" egy adott nyelvi forma: én itt azt mondanám, hogy a "hemzsegés" leképezheti a jelenséget az "egy kisebb területen mozgó vagy lévő nagyszámú apró dolog" és ennek metaforái szempontjából, ez a "helyesírási hibák hemzsegnek", de lehet a szemlélő perspektívájából is, ekkor maga a "kisebb terület" látszik mozogni a rajta lévő sok kis ponttól, illetve ennek metaforikus kiterjesztésével ugyanez "nem mozgó" nagyszámú apró dologra is mondható, ez a "hemzseg a számla a hibáktól". Valójában persze azért lehet így is úgy is, mert az anyanyelvi beszélő közösség így is, úgy is használja....

csak egy kék színű virág 2013.02.13. 21:26:04

@Montefiore:
Kedves Montefiore.
Köszönöm szépen a magyarázatot is tartalmazó válaszodat.

Elég esetlen dolognak tartottam ezt a kérdést itt feltenni Neked, de nem találtam jobb lehetőséget.
Jó lenne, ha lenne egy kérdezz, felelek fórumod, mert azt látom, hogy nagyon sok dologhoz értesz.
Volna rá időd? Volna hozzá kedved?

ipartelep · http://ipartelep.blog.hu 2013.02.13. 21:32:59

@Montefiore: Azért talán mégsem csak teljesen, és egyedül a nyelvhasználat a nyelvhelyesség mércéje, nem? Hiszen a nyelvhelyesség része a helyesírás is, és azt nagyon konkrét szabályzat alakítja, az aktuális nyelvhasználattól függetlenül - és azt esetleg jó nagy késéssel követve.
Ez persze csak egy kis kiigazítás.

A kérdező valóban nem helyesírási, hanem nyelvhelyességi kérdést tett fel, és arra a használat (mit te mondád) mellett az érthetőség (is) jó válasz. A kettő együtt meg - ahogy az a nevezett esetben áll - pláne.

A posztodhoz nem tudok mit hozzászólni, azon kívül, hogy persze, így van, és hogy azt rég megszokhattuk, hogy a fideszmaffia mindent a saját szája íze, és érdeke szerint interpretál, és közvetít.